Friday, August 26, 2016

Tárgyleírások - Kutatási szeminárium I.

Sziasztok!

Tegye fel az a kezét, aki szeret csapatban dolgozni! Na és ki az, aki szeret másokat értékelni?
Ha magadra ismertél, ezt az órát Neked találták ki! :D

Óra: Kutatási szeminárium I.
Oktató: Molnár Pál
Kód: BJP 2831
Időpont: Hétfő, 14:00-16:00
Helyszín: BTK 3.318

Nos... Az órát nagyjából úgy kell elképzelni, mint az országismeret kultúra részét. Azt a fajta országismeretet, amit még az én időmben (de öregnek érzem magam) kellett megcsinálni. Ugyanis a tavalyi elsősöknek már más, máshogy tartotta azt az órát.
A nagyobb különbség csupán csak annyi, hogy nem egész évfolyamos, ömlesztett óráról van szó, hanem, mint azt a neve is mutatja szemináriumról, tehát kisebb csoportos, 20-25 fős óráról. Négy időpont közül választhattunk, úgy voltam vele, csütörtökön, amikor csak egy(!) darab órám van, inkább nem vállalnám be, így került hétfőre.
A másik, lényeges változás a mi országismeretünkhöz képest, hogy mind a témát, mind pedig a csapatunk tagjait mi választhattuk meg (el sem tudjátok képzelni, hogy vártuk ezt). Aki korábban olvasta a kultúráról szóló tárgyleírást tudja, hogy a témát is Tanár úr adta meg a csapatoknak, és a csapatokat is Ő állította össze, annak ellenére, hogy előzőleg egy kérdőívben megkérdezte, kikkel szeretnénk együtt dolgozni. De ez ezen az órán máshogy működött! :)
Ha pedig úgy gondolta bárki is, Ő hatékonyabban dolgozik egyedül, arra is volt lehetőség.

Így történt az, hogy első félévben Liával, Annával és Évivel dolgoztam együtt a japán alvilág témáján, melybe olyan szaftos témákat válogattunk, mint a yakuza, az irezumi (japán tetoválás), a japán prostitúció és a droghasználat. Az én részem az irezumi lett. 

Ezen az órán is, csakúgy mint az országismeretnél volt egy közös felület (I ♥ WordPress), ahova az egész évfolyam feldobálta a cikkeit. Persze nem volt kötelező a közös felületen dolgozni, ha szerettünk volna saját kutatóblogot is létrehozhattunk volna. 
Molnár tanár úr ránk bízta a cikkek mennyiségét; a mi csapatunk, akárcsak a többiek, 5-6 cikket tett fel. A WordPress-es közös felületen kívül volt egy másik a Facebookon is. Itt az volt a feladatunk, hogy amint elkészültünk egy cikkünkkel meg kellett osztanunk a cikk linkjét a csoporttársainkkal, akik így közvetlenül a mi cikkünket érték el.

Elmaradhatatlan volt az is, hogy a társaink munkáihoz hozzászóljunk a közös WordPressben (vagy épp a saját kutatóblogjukon), és mivel általában nem ártott írni valamit hozzájuk - akár belekötni abba, hogy "Figyimár, a harmadik bekezdés ötödik sorában a vesszőt rossz helyre tetted", akár problémát felvetni; a lényeg az volt, hogy aktívak legyünk, és kérdezzünk - én sajnos sokszor beleestem abba a hibába, hogy jelentéktelen dolgokra kérdeztem rá, vagy éppen olyan dolgot kérdeztem, amire már amúgy is tudtam a választ. Persze, nem törvényszerű, hogy mindenki így jár. Akinek elég nagy a fantáziája, és túl tud gondolni egy cikken, az természetesen ennél nyakatekertebb dolgokra is rá mert/tudott kérdezni.

Hasonlóan az országismerethez, itt is kellett egy prezentációt tartanunk, úgyhogy újra megszerettük a Prezit (mert hát Prezi nélkül unalmas lenne az életünk ♥). Mielőtt azonban a témáink prezentációjára rátértünk volna, még a félév elején olyan - amúgy a félévi értékelésben nem számított - témákat is fel kellett dolgoznunk, mint hogyan jegyzeteljünk jól, hogyan adjunk elő, milyen a jó forrás és társaik.

Az előadások során volt egy időkorlát, amibe bele kellett (volna) férnünk, de nem mindig sikerült. Erre az időkorlátra azért is szükség volt, mert több csapat adott elő egy órán és kellett időt hagyni azoknak, akik kérdezősködni szerettek volna még az előadás után.
Akárcsak országismeretnél, itt is mindenki kapott értékelő lapot, hogy az aktuálisan előadókat értékeljük. Olyan szempontok alapján kellett értékelnünk, mint például mennyire ragadja meg a témát és mennyire tartja fent a figyelmet. Továbbá figyelnünk kellett arra is, mennyire tartja fent velünk a szemkontaktust, és milyen szenvedéllyel beszél a témáról. Ha fogalmazhatok így, meglehetősen sokrétű volt az értékelési skála amit figyelembe kellett vennünk.

Ezen kívül természetesen nem maradhattak ki a kérdőívek sem, amiben akár arra volt kíváncsi a Tanár úr, hogy kikkel dolgozunk szívesen együtt, kiktől kérünk segítséget évfolyamon belül, akár arra, mi a véleményünk az óráról, hasznos-e vagy sem, mit változtatnánk rajta, ha egyáltalán kell. Volt olyan kérdőív is, ahol arról faggatott minket Tanár úr, hogy egyedül vagy csapatban, esetleg párban szeretünk jobban dolgozni.

Az országismerettől eltérően nem vizsgaidőszakban kaptuk meg a jegyeinket, hanem még a szorgalmi időszak vége előtt. Ugyanakkor abban hasonló volt az értékelés, hogy csapatonként beszélgettünk Tanár úrral a félévről és a munkánkról, majd kaptunk egy körülbelüli jegyet, mert még biztos ami biztos átgondolta Tanár úr a félévet, aztán mehettünk is. Itthon pedig, a Neptunban várt az ötöském. :D

No comments:

Post a Comment